Emerson Watts menekül: az iskolából, a munkából, a családjától, a barátai elől, saját maga elől... Még mindig nem tért magához a sokkból, hogy a lány, akinek az életét éli, miután Em agyát az ő testébe operálták, életben van, és vissza akarja szerezn i tőle azt, akiről azt állítja, az ő jogos tulajdona. Amikor azonban tudomást szerez Nikki titkáról, Em már tudja, hogy csak egyetlen személyhez fordulhat...

Číta: František Kovár O svojej zbierke poviedok Náprstok Dušan Dušek píše na obálke pôvodného vydania: „V tejto knižke všeličo chýba, ale možno je v nej niečo také, čo zase chýba inde.\" Aj to je jeden z dôvodov, prečo sa oplatí túto knihu čítať po rokoch znova.

Autobiograficky laděný román z prostředí sanatoria, kde se autor podrobuje vyšetření srdce a bilancuje svou minulost.

Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti is. Egykor tehetséges matematikusként önként döntött úgy, hogy könyvtáros nővérével vidékre költözik, és a helyi középiskolában kezd tanítani. A csodabogárként elkönyvelt férfi nővére és munkája

\"szíve nehéz volt, mint a Gaffiot-lexikon\" Két történetet tart kezében az olvasó. A Daisy frenetikus és megállíthatatlan kavalkádja az indulatoknak, a nemeknek, a riposztoknak és a mondatoknak. Mintha egy operalibrettó rendezői változatát, vagy inkább műhelynaplóját forgatnánk. Az Ágnes pedig egy lektorijelentésíró szerelmi (?) drámája (?), melyet csak még bonyolultabbá tesz egy lektorálandó kelet

\"A regény két fiatal hegymászó élethalálharcáról szól. Az író lenyűgöző tárgyi tudása, a szigorú kompozíció, a finomra csiszolt ellenpontok és a higgadt ábrázolás arra készteti az olvasót, hogy lélegzetvisszafojtva kövesse Ullt és Johannt a barátságtalan alpesi világba.\" ... Folytatás ›› (Frankfurter Allgemeine Zeitung) A Hegymenetet tartja a kritika a \"hegymászó-irodalom\" legkiemelkedőbb alkotásának.

A történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet,

Jazyk zachádza tam, kde bolí zub, a boľavý zub je vždy ten istý. Jediná možná revolúcia je prestať nad tým plakať. Veronica Raimo prekračuje vo svojej knihe nové hranice. Rozpráva o sexe, o putách, o stratách, o dospievaní a svojím vtipným, zžieravým, rozčarovaným hlasom vytvára konečne úprimný a slobodný portrét mladej ženy dneška. Naša hrdinka Vero, narodená v rodine so všadeprítomnou matkou, ktorá

A regény kemény vádirat a mindenkori germán terjeszkedési törekvésekkel és az indokolatlan mészárlásokkal szemben, és egyben a lengyel hazafiság ékes bizonyítéka.

\"Valaki énekelt. De nem lehetett tudni, hogy hol. Közel-e, vagy messze? Valahol fönt a tisztáson? Vagy az erdők között? Vagy a fák fölött? A holdban? Nem lehetett tudni. Néha olyan volt, mintha onnan jött volna a karám mögül, egészen közelről. Máskor mintha véghetetlen messzeségből hoznák a hold sugarai, valahonnan az erdők legsötétebb mélységéből vagy a Pietrosz sárgás-kéken kirajzolt csúcsáról,

A nagyon távoli jövő. I. sz. 12090-et írunk, és ami megmaradt az emberiségből, végre kievickélt a háború és a pusztítás hamuja alól. A radioaktív sötétségből mutánsok születtek, és létrejött a vámpírok faja, a Nemesség, amely könyörtelenül uralkodik a gyengébbek felett. Akit megharap egy Nemes, arra kárhoztatik, hogy az élőhalottak sorába lépjen. A falusiak rettegve húzzák meg magukat, reménykednek

A gyűlölet, a bosszú és a kegyetlenség története egyidős az emberiséggel. Már az antik mítoszokban találkozunk a bosszú és a kegyetlenség motívumával, de ugyanúgy jelen van a Római Birodalomban, a germán hitvilágban, a középkori boszorkányüldözésekben, a reneszánsz Itáliában, a balkáni vérbosszú vagy a modern kori párbaj intézményében, legújabban pedig az iszlám terrorizmusban. Bár a fenti jelenségek

A Városban a Kardinális az úr, Al Jeery pedig személyes testőrségének egyik rendíthetetlen oszlopa. Egy nap titokzatos gyilkosság történik a Város legelőkelőbb szállodájában, és Al legnagyobb meglepetésére a Kardinális rá bízza az ügy felderítését. A nyomozás során váratlan felfedezést tesz, ami a végsőkig próbára teszi a hűségét. Egy olyan szörnyű rejtély részesévé válik, amihez a holtaknak, a város

A nagyregényben megelevenedik a századforduló és a második világháború utáni évek történelme az 1956-os magyar forradalom leverését követő évekig. A mű három nő - anya, leánya és unokája - életútját ábrázolja. Középpontjában Ilona áll, egy magyar állomásfőnök leánya, aki már gyermekkorában kiválasztottnak érzi magát, s tudja: különleges sorsot él majd meg.

Nem számít, hogy szívderítő történelmi románcról vagy izgalmas, modern krimiről van-e szó, Julie Garwood mesterien szövi a szenvedéllyel, kalandokkal és ármánnyal teli történet szálát. Legújabb regényének csinos és okos hősnője, Lyra Prescott hamarosan befejezi filmes tanulmányait, és fontos döntés előtt áll. Hogy elodázza a bizonytalan jövőt, beleveti magát az utolsó iskolai feladatába, ám a dokumentumfilm

A lámpás gyermekei-trilógia második részében a 12 éves ikerpár, John és Philippa Gaunt lassan kezdik kiismerni a dzsinnlét előnyeit és hátrányait. Aztán amikor eltűnik egy féltve őrzött, hatalmas erejű könyv, az ikrek indulnak felkutatni több orsázgon és kontinensen keresztül. Azt azonban még csak nem is sejtik, hogy csapdába csalták őket: Philippát elrabolják, és a Babilóni Kék Dzsinn titkos, földalatti

Nyirő József ismeretlen vagy alig ismert, életében kötetbe nem került, leginkább folyóiratok hasábjain megjelent elbeszéléseinek foglalata ez a könyv. A novella Nyirő számára több mint irodalmi műfaj: alkotói módszer, hisz regényeinek szerkezetét is ezekből építette fel. A kötet valamennyi ízes, fordulatos, székely tájnyelven alkotott prózai írása önéletrajzi ihletésű. Nyirő József 1889. július 28-án