První a jediný komplexní dokumentární román o největší česko-slovenské šansoniérce. Vznikl s jejím souhlasem, s podmínkou, že může být zveřejněn až po její smrti. Po celou kariéru se takovému odhalení vyhýbala. Důsledně si bránila své soukromí. Umožnila do něj vstoupit až autorovi, který patřil k jejím nejbližším přátelům. Od roku 2011, kdy ukončila kariéru, až do jejích posledních březnových chvil 2021 se stal jejím zpovědníkem. Zaznamenal desítky hodin rozhovorů, měl přístup do jejího soukromí, k archivním materiálům i osobní korespondenci, k rodině Hany Hegerové a také jako jeden z prvních mohl nahlédnout i do jejích soudních spisů. Projel a zmapoval všechna místa spojená s jejím životem, mluvil téměř se stovkou lidí, kteří s ní spolupracovali nebo byli v bližším kontaktu v některém období jejího životního příběhu. Shromáždil velké množství fotografií a dokumentů, které jsou v knize publikovány poprvé. Nebylo téma, o kterém by spolu nechtěli mluvit. Až zde poprvé otevřeně vypráví o svém dětství za slovenského fašistického státu, které ji poznamenalo na celý život, stejně jako o svém pobytu v utečeneckém táboře, změnách identity, komunistickém kriminálu a jiných, dosud neznámých událostech svého života. Také o soukromí, spojeném s neuvěřitelnými vzestupy a pády, odrážejícími dění posledních devadesáti let… Právě autorovi této knihy patřil i jeden z jejích posledních telefonátů, když se rozhodla zemřít. Byl to také on, který poté jako jediný pronesl smuteční řeč při posledním rozloučení s Hanou Hegerovou v nejužším rodinném kruhu. Rozsahem a pravdivostí, díky osobní důvěře Hany Hegerové k autorovi, vzniklo svědectví, jaké už žádný jiný autor nemá možnost přinést.

Prierez tvorivého života formou obrázkov diel a fotiek Jaroslava Dvorského.

Kniha je vyprávěním a vzpomínkami Julie Juhanové, dcery Jiřiny Steimarové, která žila ve stínu svých slavných předků, protože v roce 1968 emigrovala za svým otcem automobilovým závodníkem Jaroslavem Juhanem do Ženevy. Většinu života strávila v Kanadě a jako jediná ze slavné herecké rodiny se nevěnovala umění, ale práci ve velkých mezinárodních hotelích, většinou na manažérských pozicích. Setkala se s řadou slavných lidí nejen díky tátovi Jaroslavovi a strýci Františku Juhanovi, který byl motocyklový závodník, ale také vzhledem k svému působení v prestižních resortech, kam patřil i hotel Four Seasons. Byli mezi nimi například Sean Connery, Elisabeth Taylorová, Peter O´Toole, Andy Warhol a další. Jejím životem prošli nejen ti, kteří v zahraničí již žili, jako Olga Schoberová, Miloš Forman, Vladimír Pucholt, fotograf Jiří Jírů nebo spisovatel Arnošt Lustig, ale i ti, kteří u ní hledali při svých začátcích v cizině pomoc. Po návratu do Čech po roce 1992 pracovala v nově otevřeném hotelu Four Seasons v Praze. O svých potkáváních, láskách, přátelích, výhrách i prohrách, o své rodině i o svých radostech a bolestech vypráví v knize, která představuje rodinu slavných herců z pohledu jejich méně známé pravnučky, vnučky, dcery, sestry i tety, která však přesto prožila velice zajímavý a pestrý život.

Život mu připravil řadu překážek. Jan Bendig je ale všechny postupně překonává a plní si svůj sen. Romský kluk s mimořádným hudebním talentem poprvé zazářil v soutěži SuperStar a následně zamířil na hvězdné nebe českého showbyznysu. V této upřímné zpovědi odpovídá na otázky o své kariéře, těžkých začátcích i nenávistných útocích, kterým kvůli své sexuální orientaci i barvě pleti musel čelit. Jana Bendiga nyní poznáte také očima jeho nejbližších a prostřednictvím dosud nezveřejněných fotografií!

Beethoven, Mozart, Debussy, Wagner... nevek, amelyek hallatán azonnal díszes koncerttermek, frakkban feszítő karmesterek, elegáns nézőközönség sejlik fel előttünk, és szinte érezzük a mindent körülölelő szent áhítatot. De kik voltak ezek az emberek a hétköznapokban? Mi történik, ha kivételesen nem a nagy és megközelíthetetlen alkotókat, hanem az esendő embereket próbáljuk meglátni bennük? Bősze Ádám zenetörténész, antikvárius, rádiós- és televíziós műsorvezető hosszú ideje azon dolgozik, hogy oldja a komolyzene világára jellemző merevséget. Évek óta nagy sikerrel zajló estjei és előadássorozatai során hatalmas tudással felvértezve és lehengerlő humorral fűszerezve segít közelebb hozni hozzánk a zenetörténet hírességeit, hogy megérthessük, ők is érző, hús-vér emberek voltak, és ugyanúgy örültek, vágytak, szenvedtek, hibáztak, mint akárki más. A kötetben található tíz szerelmi történet olvasása közben a QR-kódok segítségével számos zenei illusztrációt is meghallgathatunk. A tartalomból: Mozart és az egyedül fésülködő Weber lány Wagner és a cserbenhagyás "művészete" Haydn pokolfajzat felesége Gesualdo és a végzetes szerelem Beethoven házassági kísérletei Brittennel egy szívben Egy élet Puccini nyomában

Paul Newman vo svojich memoároch úprimne opisuje celý svoj život: traumatické detstvo, kariéru, pitie, spomienky na Marlona Brandona, Jamesa Deana, Elizabeth Taylorovú, Johna Hustona, ale aj svoje najväčšie herecké roly, intímny život s Joanne Woodwardovou či svoje najvnútornejšie obavy, vášne a radosti. V roku 1986 sa Paul Newman a jeho najbližší priateľ, scenárista Stewart Stern, pustili do výnimočného projektu. Stewart mal zostaviť jeho pamäti. Predstava bola taká, že Newmanova rodina, priatelia a tí, ktorí s ním úzko spolupracovali, podajú svoju výpoveď o hercovom živote. A následne bude Paul Newman spolupracovať so Stewartom a podá svoju verziu príbehu. Jedinou podmienkou bolo, že každý, kto sa zúčastní na nahrávaní, musí byť maximálne úprimný. Rovnaká podmienka platila aj pre samotného Newmana. Projekt trval päť rokov a výsledkom sú neobyčajné memoáre, zostavené z tisícov strán prepisov. Newmanovo rozprávanie je silné, niekedy vtipné, inokedy bolestné, vždy však hlboko úprimné. Rozprávania priateľov z detstva a kamarátov z námorníctva, rodinných príslušníkov a filmových a divadelných spolupracovníkov, ako sú Tom Cruise, George Roy Hill, Martin Ritt a John Huston, ktoré sa objavujú v celom texte, dodávajú Newmanovmu príbehu bohatosť, farebnosť a zaujímavú rôznorodosť.

"A forgatásnál Falk a szokásosnál is aprólékosabb volt. Chambers felidézte, hogy egy örökkévalóságig tartott annak a jelenetnek a felvétele, amikor a hadnagy a Redondo Beach-i nyaralókomplexumnál történt öngyilkosságnál helyszínel. Az óceán közelében, éjszaka filmeztünk - mesélte. - Rettenetesen hideg volt. A felvételeket tíz nap alatt kellett volna elkészíteni, de 16 napba telt - a doktort játszó George Hamilton szerint azért, mert Falk egy maximalista. Egyetlen hét csúszás? Peter Falknak ez csak bemelegítésnek számított." A Columbo vitathatatlanul minden idők legnépszerűbb és legkarakteresebb bűnügyi tévésorozata volt - noha a főcím után két perccel már minden néző tudta, hogy ki a gyilkos. A harmincöt évet élt széria hatvankilenc epizódja nézők tízmillióit szegezte a képernyők elé, és hivatalosan soha nem állították le, csak csendesen eltették láb alól. Méghozzá kétszer is. De ki volt a tettes? A temperamentumos főszereplő, aki inkább mozifilmekben kamatoztatta volna tehetségét? Vagy a költségvetésre kényes filmstúdió, ahol megelégelték a sztár követeléseit? Netán a tévécsatorna, amely fiatalosabb és divatosabb műsorra vágyott? David Koenig nem csupán a fenti kérdéseknek ered nyomába, de forgatásról forgatásra, epizódról epizódra végigköveti a sorozat történetét a Steven Spielberg rendezte első résztől kezdve egészen a 2000-es években bemutatott utolsó filmekig, amelyek fölött már teljes egészében Peter Falk gyakorolta az ellenőrzést. A szerző alapos nyomozómunkát végez, és kötetéből minden kiderül a hadnagy sosem látható feleségéről, a letargikus Kutyáról, a gyűrött ballonkabátról és a szakadt Peugeot-ról. Megszólalnak a sorozat szereplői, írói, producerei és rendezői, ott lehetünk a parázs hangulatú sztoriértekezleteken és a sokszor feszültségekkel terhes forgatásokon. Koenig korabeli gyártási naplók, feljegyzések és interjúk alapján beavat minket a forgatókönyvírás, a zenei szerkesztés, a helyszínkeresés és a stúdiófelvételek kulisszatitkaiba, és bemutatja a legfontosabb szereplőket, akik az évtizedek során részt vállaltak e klasszikus, felejthetetlen sorozat megalkotásában.

"Mr. Perlman, tudom, hogy jó vagyok, különben nem pazarolta volna rám éveken keresztül az idejét. Ezzel együtt van valami, ami nagyon kínoz. Miközben félek, hogy túlértékelem magam, attól is tartok, hogy nem vagyok elég jó ahhoz, ami most vár rám. Perlman egy kis ideig hallgat. Aztán rám néz, és így válaszol: Nézd, David, senki sem tudhatja, hogy csinálsz-e majd karriert, vagy sem. Én sem tudom. Rengeteg előre nem látható dolog történhet. Mindenesetre mindened megvan a karrierhez. De akármilyen fordulatot vesz is az életed, amíg élvezed, amit csinálsz, sosem tekintesz majd megkeseredetten vissza. Csináld, ami neked fontos, és csináld szenvedéllyel és szeretettel, mindegy, hogy zenekarban dolgozol, vagy szólista válik belőled. A legrosszabb az volna, ha azért csinálnád, amit csinálsz, mert másoknak akarsz tetszeni. Ezt ne csináld. Magadnak akarj tetszeni." Vajon hogyan lesz egy német kisvárosban élő hegedűvirtuóz kisfiúból a crossover zene nemzetközi ikonja? A David Christian Bongartz néven született David Garrett ötévesen kapta első hegedűjét, csodagyereknek tartották, apja szigorú felügyelete mellett a kor legnevesebb művészei, Zakhar Bron, Ida Haendel és Isaac Stern egyengették a pályáját, tizenévesen már olyan világsztárokkal játszott együtt, mint Claudio Abbado, Zubin Mehta vagy Yehudi Menuhin, és az egyik legnevesebb klasszikus zenei kiadónál készített lemezfelvételeket. Fényes művészpálya állt előtte, ám az ifjú tehetség más utakra vágyott: titokban jelentkezett a New York-i Juilliard Schoolra, ahol Itzhak Perlman osztályába járt, és amerikai évei alatt döntött úgy, hogy a klasszikus zene mellett kipróbálja magát a crossover műfajában is, amelynek néhány év leforgása alatt ünnepelt nemzetközi sztárja lett. David Garrett őszintén és közvetlen stílusban mesél életének első négy évtizedéről, vele együtt járjuk végig szólókarrierjének csodálatos pillanatokkal és hullámvölgyekkel teli éveit, ahol a szerencsés véletleneknek éppolyan nagy szerep jutott, mint a zene melletti tudatos és komoly elköteleződésnek.

Megváltoztathatja-e egy ember rendkívüli elszántsága az autokrata rezsimet? Megőrizhető-e az önbecsülésünk egy börtönben? Ha eltűrjük a zsarnokságot, akkor mi magunk válunk saját elnyomóinkká? Függetlenül és szabadon élni csak döntés kérdése. Nadya Tolokonnikovának, a Pussy Riot feminista és diktatúraellenes punk-rock együttes alapító tagjának minden cselekedete ezt igazolja. 2012-ben a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott Putyin-ellenes performanszért két év börtönbüntetést kapott, amelynek nagy részét egy szibériai kényszermunkatáborban kellett letöltenie. Nadyát ez sem törte meg, sőt még inkább megerősítette benne a szenvedélyes lázadót; a hitet, hogy az elnyomás, az igazságtalanság és a hatalomelvűség ellen radikálisan fel kell lépni. Merész, vagány és hiteles személyisége arra inspirál, hogy fotelforradalmárokból mindenre elszánt aktivistákká váljunk, és kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. „Kérd számon a hatalmasokat, és gyönyörködj a bukásukban! Makacs ellenállás és sokatmondó mosoly – ez legyen a fegyvered!"

Korunk ?egyik legsikeresebb és legjelentősebb zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber közel fél évszázada hódította meg a zenés színház világát. Számos díj, többek közt jó néhány Tony és egy Oscar nyerteseként világszerte milliókat bűvölt el zenéjével és olyan nagy sikerű előadásaival, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, Az operaház fantomja – mely a Broadway leghosszabban futó musicalje –, és legújabb műve, a Rocksuli. Maszk nélkül című művében az elismert, díjnyertes zeneszerző páratlan, játékos stílusban vet számot az eredményeivel, a sors és a körülmények játékaival, sikereivel és csalódásaival, az éltető és ihlető szenvedélyeivel. A Maszk nélkül egy szellemes és árulkodó anekdotákkal teli életről mesél, amelyben számos híresség bukkan fel, így például Elaine Paige, Sarah Brightman, David Frost, Julie Covington, Judi Dench, Richard Branson, A. E. Rahman, Mandy Patinkin, Patti LuPone, Richard Rodgers, Norman Jewison, Milos Forman, Plácido Domingo, Barbara Streisand, Michael Crawford, Gillian Lynne és Betty Bukley. A Webber hetvenedik születésnapjára megjelenő kötet felfedi a legendák mögött lapuló, kivételes személyiség igazi arcát.

Karel Svoboda – bohem nadaný skladatel, neúnavný hitmaker, který svou hudbou dokázal dobýt svět. Zůstaly po něm stovky nádherných písní, z nichž mnohé jsou milované dodnes: Lady Carneval, Depeše, Včelka Mája, Čau, lásko... Složil hudbu k desítkám filmů a seriálů u nás i v zahraničí: Tři oříšky pro Popelku, Návštěvníci, Cirkus Humberto... A proslavil se také svými hudebně i vizuálně podmanivými muzikály v čele s Draculou. Obsáhlá obrazová monografie Žít představuje Karla Svobodu jako člověka zcela oddaného své práci, který si však zároveň dokázal vychutnávat život plnými doušky a nezkazil žádnou zábavu. Poodhaluje mnoho zajímavostí o jeho životě, dětství, cestě na vrchol, o šťastném rodinném zázemí i o jeho nesmírně smutném konci. Vypráví o složitém vzniku Karlova nahrávacího studia i rekonstrukci vily v Jevanech, kde si vybudoval svůj soukromý ráj a tvůrčí prostor, o večírcích, které končily až nad ránem, o nekončících problémech tvorby na dvou stranách železné opony, i o posedlosti skládáním hudby, které bylo neoddiskutovatelným smyslem jeho života. Kniha obsahuje mnoho unikátních zápisků a dosud nepublikovaných fotografií, a osobnost Karla Svobody přibližuje i v exkluzivních vzpomínkách jeho blízkých spolupracovníků a přátel, z nichž mnozí se také nesmazatelně zapsali do dějin české i světové kultury.

As lead singer of Happy Mondays and Black Grape, Shaun Ryder was the Keith Richards and Mick Jagger of his generation. A true rebel, who formed and led not one but two seminal bands, he's had number-one albums, headlined Glastonbury, toured the world numerous times, taken every drug under the sun, been through rehab - and come out the other side as a national treasure. Now, for the first time, Shaun lifts the lid on the real inside story of how to be a rock star. With insights from three decades touring the world, which took him from Salford to San Francisco, from playing working men's clubs to headlining Glastonbury and playing in front of the biggest festival crowd the world has ever seen, in Brazil, in the middle of thunderstorm. From recording your first demo tape to having a number-one album, Shaun gives a fly-on-the-wall look at the rock 'n' roll lifestyle - warts and all: how to be a rock star - and also how not to be a rock star. From numerous Top of the Pops appearances to being banned from live TV, from being a figurehead of the acid-house scene to hanging out backstage with the Rolling Stones, Shaun has seen it all. In this book he pulls the curtain back on the debauchery of the tour bus, ridiculous riders, run-ins with record companies, drug dealers and the mafia, and how he forged the most remarkable comeback of all time.

Despite being hailed as one of the best guitarists of his era, George Harrison, particularly in his early decades, battled feelings of inferiority. He was often the butt of jokes from his bandmates owing to his lower-class background and, typically, was allowed to contribute only one or two songs per Beatles album out of the dozens he wrote. Now, acclaimed Beatles biographer Philip Norman examines Harrison through the lens of his numerous self-contradictions. Compared to songwriting luminaries John Lennon and Paul McCartney he was considered a minor talent, yet he composed such masterpieces as ‘While My Guitar Gently Weeps’ and ‘Here Comes the Sun’, and his solo debut album ‘All Things Must Pass’ achieved enormous success, appearing on many lists of the 100 best rock albums ever. Modern music critics place him in the pantheon of Sixties guitar gods alongside Eric Clapton, Jimi Hendrix, Keith Richards and Jimmy Page. Harrison railed against the material world yet wrote the first pop song complaining about income tax. He spent years lovingly restoring his Friar Park estate as a spiritual journey, but quickly mortgaged the property to help rescue a film project that would be widely banned as sacrilegious, Monty Python’s Life of Brian. Harrison could be fiercely jealous, but not only did he stay friends with Eric Clapton when Clapton fell in love with Harrison's wife, Pattie Boyd, the two men grew even closer after Clapton walked away with her. Unprecedented in scope and filled with numerous colour photos, this rich biography captures George Harrison at his most multi-faceted: devoted friend, loyal son, master guitar-player, brilliant songwriter, cocaine addict, serial philanderer, global philanthropist, student of Indian mysticism, self-deprecating comedian and, ultimately, iconic artist and man beloved by millions.

V jubilejním Roce české hudby si připomínáme výročí narození hudebního skladatele Bedřicha Smetany (1824–1884). Už děti ve škole se o něm učí, že položil základy české národní hudby, je to po generace omílané klišé. Pavel Kosatík studiem pramenů došel k závěru, že faktů o Smetanovi je k dispozici možná dost, ale že jsme je, s ohledem na potřeby té naší doby, dostatečně nepromysleli. Autor nesouhlasí už s tou hlavní, nejčastěji předkládanou tezí o Smetanovi jako jen zakladateli české hudby. Vidí v něm představitele hudby evropské. Myslí si, že světová hudba u nás nezačala vznikat až s Antonínem Dvořákem, ale už s Bedřichem Smetanou. „Jen“ se to za něho ještě neumělo do toho světa dostat, a pak s tou teorií o jeho toliko české hudbě se na to možná dost nemyslelo. Nikdy není pozdě věci začít napravovat a vhodná chvíle pro to může být právě teď. Je škoda, pokud svět zná ze Smetany jen Prodanou nevěstu, Vltavu a smyčcový kvartet Z mého života. Do světa zrovna tak patří Dalibor, Hubička a Dvě vdovy, celá Má vlast, cyklus „švédských“ symfonických básní a také množství brilantních skladeb psaných pro klavír. Mějme Bedřicha Smetanu více rádi. Pusťme si ho z povědomí do vědomí. A pak do světa.

Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós most a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesél. Együtt sírhatunk és nevethetünk a pályatársakkal, az idősebb és a fiatalabb kollégákkal, a barátokkal és a családtagokkal. A gyerekkortól a jelenkorig tartó történetben minden szóba kerül: a sikerek, a mindennapi örömök mellett a kudarcok és a megrendítő családi tragédiák is. Benedek Miklós társa a könyv megalkotásában egy régi jó barát, az író Vajda Katalin volt, akinek köszönhetően egy mellbe vágóan őszinte vallomást olvashatunk. "Nem fájt a vakbelem, csak azt akartam, hogy anyám velem foglalkozzon és sajnáljon. Bementünk a kórházba, fogtam az oldalamat és eljátszottam, hogy fetrengek a fájdalomtól, mire az orvos zokszó nélkül kivette a vakbelemet, sőt utána még meg is mutatta, hogy milyen csúnya. Majdnem elröhögtem magam, látva azt az összetekert randaságot. Hogy tényleg csúnya volt-e, nem tudom, fogalmam sincs, hogy néz ki egy szép vakbél."