Leonardo Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósról Walter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben - többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként - mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni. Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben. Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben. Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.

Csányi Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Marie Curie byla první ženou, která obdržela Nobelovu cenu, a jedinou ženou, která tuto poctu získala dvakrát, a současně jediným člověkem, jenž ji obdržel ve dvou různých vědeckých oborech. Tato biografie v plném světle odhaluje lidské i vědecké aspekty jejího života. Popisuje její bouřlivý osobní příběh v době sociálních zvratů a zápas o uznání v časech, kdy byly ženy-vědkyně téměř neznámým pojmem. Marie Curie zemřela v roce 1934, když podlehla aplastické anémii, která se zřejmě rozvinula v souvislosti s jejím vědeckým bádáním. Její práce nejen že přispěla k našemu pochopení struktury atomu, a tím také k samotné fyzikální podstatě světa, ale také položila základy moderních medicínských inovací, jako například radioterapie. Marie Curie nepřestává inspirovat miliony lidí celého světa.

Profesor Rudolf Zahradník byl v letech 1993 až 2001 předsedou Akademie věd České republiky, poté jejím čestným předsedou. Především byl ale výraznou postavou vědeckého i společenského života, daleko přesahující hranice své vlasti. V této knize, která je zároveň poctou i jeho paní Mileně, na manžele Zahradníkovy vzpomínají přátelé, rodina, kolegové i žáci, kteří měli všichni možnost zažít laskavou, ale zároveň nesmlouvavou přítomnost Rudolfa Zahradníka a nekonečnou přívětivost jeho manželky.

Egy japán szuperexpressz volt a gáncsoskodó, bukását, elítélését követelő, négyökrös szekéren közlekedőkkel szemben. -Afféle szent ember volt, de minimum egy második Semmelweis. -Megérdemelné az orvosi Nobel-díjat. - Tisztelt minden embert, és az emberek szerették őt. -Önzetlensége határtalan volt. Legyen áldott az emléke! Béres Józsefről, a Béres Csepp megalkotójáról írták ezeket a gondolatokat az őt ismerő emberek. Néhány szó, amiben benne van egy egész nemzet tisztelete, szeretete egy igaz ember iránt. Béres József az idén lenne 100 éves. A magyar tudománytörténet kiemelkedő alakja találmányával, lángoló igazságkeresésével, tiszta emberségével kitörölhetetlenül beírta magát a magyarság legnagyobb példaképeinek sorába. Ez a könyv születésének századik esztendejében, a jubileumi év alkalmából született, főhajtás az ember előtt, aki még nem is olyan régen köztünk járt, és aki gyógyító szerével, szellemiségével ma is velünk él. Születésének századik évfordulója alkalmából pályázatot hirdettünk. Azokat szólítottuk meg, akik ismerték őt, személyes emlékek, tapasztalatok birtokosai, akik első kézből tudnak mesélni róla. A könyvbe a pályázatra érkezett írásokat gyűjtöttük egybe, s adjuk tovább az olvasóknak. Meggyőződésünk, hogy ezek a levelek – éppen a személyességükön keresztül – hitelesen visznek még közelebb bennünket egy olyan emberhez, aki nem ijedt meg a kihívásoktól, akinek volt bátorsága megküzdeni az igazáért, aki tisztelte és becsülte az életet, a másik embert. Olyan példa az övé, ami előre visz és arra buzdít mai, modern világunkban is: érdemes, csak így érdemes…

Louis Pasteur (18221895) byl francouzský biolog a chemik, jeden z nejvýznačnějších vědců 19. století. Založil nové vědecké obory stereochemii, mikrobiologii, imunologii , objevil vakcíny proti sněti slezinné a vzteklině. Jeho jméno nese ve Francii více než dva tisíce ulic, Pasteur je i název jedné ze stanic pařížského metra. Tento znamenitý a nesmírně pilný vědec takřka neznal rodinný život, v divadle nebyl za celý život ani desetkrát. Mnohé významné výzkumy uskutečnil už jako těžce handicapovaný následky mozkové mrtvice, kterou utrpěl v roce 1864. Přesto nepolevil v pracovním nasazení a stal se doslova zachráncem hedvábnického průmyslu ve Francii i v dalších zemích, když odhalil původce moru bource morušového a navrhl zásady zamezující dalšímu šíření nemoci. Poslední třetinu života věnoval výzkumu nebezpečných infekčních chorob a jejich prevenci zejména očkováním. Vrcholem bylo vyvinutí vakcíny proti vysoce smrtelné nemoci, vzteklině, po předchozích pokusech na psech a pravděpodobně i na sobě samém. O tom všem vypráví velmi podrobný Gelův životopis. Kromě autobiografických dat a detailního popisu Pasterových výzkumů, metod práce i sisyfovských bojů se zaslepenými odpůrci nabízí kniha vzrušující pohled do klasického období mikrobiologie (golden age) ve druhé polovině 19. století, do bohatýrské doby průkopníků tápajících v moři neznalostí a objevujících základní zákonitosti s nasazením, a někdy dokonce obětováním vlastního života. Četné odborné informace a fakta vycházející ze stavu poznání v době vzniku knihy revidoval podle aktuálních poznatků doc. RNDr. Jaroslav Julák, CSc., z Ústavu imunologie a mikrobiologie 1. LF UK a VFN v Praze

Netradičně pojatý životopis fyzikálního chemika a současného rektora Univerzity Pardubice Jiřího Málka.

Prvá kniha samotárskeho vynálezcu najznámejšieho hlavolamu sveta - RUBIKOVEJ KOCKY. Ernő Rubik nás inšpiruje tým, čo sa naučil v živote o tvorbe, zvedavosti a objavovaní. ERNŐ RUBIK bol ešte dieťaťom, keď ho prvýkrát posadli hlavolamy všetkého druhu. "Hlavolamy," píše, "v nás odkrývajú dôležité vlastnosti: sústredenie, zvedavosť, zmysel pre hru, dychtivosť objaviť riešenie." Pre Rubika hlavolamy nie sú len hrou; sú prostriedkom na rozvoj tvorivosti. Povzbudzuje nás, aby sme prijali svoju vnútornú zvedavosť a hľadali hlavolamy, ktoré nás obklopujú v každodennom živote. "Ak ste odhodlaní, vyriešite ich," píše. Kocka, Rubikov vlastný hlavolam, ktorý už vyše štyridsať rokov riešia milióny ľudí na celom svete, sa stal jednou z najpredávanejších hračiek všetkých čias a považuje sa za globálny symbol inteligencie a vynaliezavosti. Rubik sa vo svojej knihe venuje nielen ceste, ktorá viedla k vymysleniu rovnomennej kocky, ale aj mnohým iným témam. Vysvetľuje, prečo je podľa neho dôležité zostať amatérom, za čo vždy sám seba považoval. Rozoberá problémy, ktoré pri vynaliezaní čohokoľvek nevyhnutne nastanú. Odhaľuje, aké to bolo, keď zažíval úžasný svetový úspech veci, ktorú vytvoril čisto pre svoju vlastnú zábavu. A ponúka svoj pohľad na to, čo to znamená byť skutočným tvorcom (nápoveda: môže ním byť ktokoľvek). Táto kniha, plná múdrosti ale aj pokory, poskytuje jedinečný pohľad na tvorivosť od človeka, ktorý má vynaliezanie v génoch.

Táto publikácia prináša veľmi podrobné a pútavo podané rozprávanie o osobnosti, diele a živote jednej z najslávnejších a najzvláštnejších postáv našej civilizácie Nikolovi Teslovi. Prvá časť knihy sa venuje jeho životu od detstva až po posledné roky do jeho smrti. Druhá časť sa systematicky a súhrnne zaoberá jeho jednotlivými vynálezmi a objavmi od známych, ktoré už boli začlenené do nášho moderného života, až po tie, ktoré patria skôr do oblasti záhad a science-fiction, ak nie priam vymyslené legendy. Posledná časť je venovaná zvláštnostiam podivínskej osobnosti tohto svojrázneho, tajomného génia, pričom knihu uzatvára dlhý sled Teslových výrokov a citátov, ktoré najlepšie odhaľujú jeho unikátnu myseľ. Vykladá v nich svoje vízie týkajúce sa budúcnosti, novej úlohy žien, významu včiel a podobne.

Žádný jednotlivec tolik nepřispěl k vědeckému pokroku lidstva a k poznání vesmíru, který nás obklopuje. Einsteinův myslitelský výkon je jedním z divů světa. Po cestě, kterou Einstein vytyčil před více než sto lety, věda kráčí dodnes - čím víc se toho o vesmíru dozvídáme, tím víc jeho teorií vědci potvrzují. Od svého prvního vydání roku 2007 tento životopis nejen nezestárl, ale mezi knihami o Albertu Einsteinovi se stal tou nejzásadnější a nejvyhledávanější publikací. Isaacsonovo živé vyprávění poskytuje úplný, výstižný a srozumitelný portrét Einsteina ve vší její složitosti, s géniovými nonkonformními rysy, s jeho vztahem k filozofii a k náboženství, s vědeckými i osobními problémy. Přibližuje podstatu jeho geniality a způsob jeho myšlení. Odpovídá na otázku, jak mohl patentový úředník, člověk, který celý život bojoval s praktickými stránkami studia, otcovství, manželství a zaměstnání, odhalovat tajemství atomů a kosmu. Walter Isaacson jako první zpracoval Einsteinův život v celé šíři díky tomu, že Hebrejská univerzita v Jeruzalémě podle poslední vůle Einsteinovy nevlastní dcery uvolnila přes 3 000 stran nových dokumentů, především Einsteinových dopisů jeho první a druhé ženě a dětem. Český doslov teoretického fyzika Jiřího Bičáka hodnotí Einsteinův pražský pobyt a vliv jeho osobnosti a díla na naši vědu i kulturu, na osobnosti, jakými byli Čapek, Březina, Martinů či Šalda. Isaacson zachytil Einsteina v úplnosti. Bere nás na povznášející cestu po životě, mysli a vědě muže, který změnil náš pohled na vesmír. Činí tak nenuceným stylem, který nepřekáží pronikavému zacílení na detail a na vědeckou přesnost. Brian Green, autor knih Elegantní vesmír a Struktura vesmíru Isaacson napsal nejcennější životopis velikána, o němž už bylo napsáno tolik. Murray Gell-Mann, laureát Nobelovy ceny za fyziku v roce 1969

„Člověk má největší strach z nových myšlenek,“ Nicholas Ridley, objevitel léčby šedého zákalu. Přední popularizátor vědy Karel Pacner přiblížil v encyklopedické knize, která je poslední částí monumentální trilogie, českému čtenáři skutečné hybatele dějin, tedy vědce a objevitele a zároveň srozumitelně vyložil samotnou podstatu objevů, mezi něž patří defibrilátor, nanotechnologie, internet, transplantace či gravitony. Bohužel, technologická exploze 20. století byla často konfrontována s tíhou ideologií, které její vývoj mnohdy ovlivňovaly. Paradoxem všech válečných střetů je, že přinášejí technické a vědecké vynálezy – zjevné jako balistické rakety či nenápadné, jako využití odolných plastů v lékařství. I o tom vypráví nová Pacnerova kniha. Spletité příběhy objevů i morální dilemata objevitelů jsou nastíněny poutavě a napínavě. Géniové XX. (a počátku XXI. století v této knize): Vynálezce nejen dialýzy Willem Johan Kolff Konstruktér raket, prvních družic a kosmických lodí Sergej Pavlovič Koroljov Objevitel léčby šedého zákalu Nicholas Harold Lloyd Ridley Autor laseru Charles Hard Townes Objevitel imunologické snášenlivosti Peter Brian Medawar Inspirátor Vannevar Bush, konstruktéři stolních počítačů André Truong Trong Thi, Alan Key, Eda Roberts, Stephen Wozniak, Don Estridge a jejich programátor Bill Gates Navrhovatel termonukleární elektrárny Andrej Dmitrijevič Sacharov Zakladatel pátrání po vyspělých kosmických sousedech Frank Donald Drake Konstruktér umělého kyčle John Charnley Otec počítačové tomografie Godfrey Newbold Hounsfield Otec nanotechnologie Richard Phillips Feynman Inspirátor internetu Joseph Carl Robnett Licklider, vynálezci Robert William Taylor, Lawrence Roberts, Paul Baran, Robert Elliot Kahn, Vinton Gray Cerf, Raymond Tomlinson a Timothy Berners-Lee Christiaan Barnard, chirurg, který transplantoval cizí srdce, podle metodiky vypracované Normanem Edwardem Schumwayem Otec laparoskopie Kurt Semm Objevitelé Helicobaktera pyroli Barry Marshall a Robin Warren Auguste, Jacques a Bertrand Piccardovi – konstruktéři stratosférických balonů, podmořských batyskafů a solárního letounu Vynálezce defibrilátoru Michel Mirowski John Craig Ventera a Francis Sellers Collins, kteří vedli souboj o přečtení dědičné informace člověka Objevitelé gravitonů Joseph Weber, Rainer Weiss, Ronald W. P. Drever a Kip Thorne

From the author of Steve Jobs and other bestselling biographies, this is the astonishingly intimate story of Elon Musk, the most fascinating and controversial innovator of our era—a rule-breaking visionary who helped to lead the world into the era of electric vehicles, private space exploration, and artificial intelligence. Oh, and took over Twitter. When Elon Musk was a kid in South Africa, he was regularly beaten by bullies. One day a group pushed him down some concrete steps and kicked him until his face was a swollen ball of flesh. He was in the hospital for a week. But the physical scars were minor compared to the emotional ones inflicted by his father, an engineer, rogue, and charismatic fantasist. His father’s impact on his psyche would linger. He developed into a tough yet vulnerable man-child, prone to abrupt Jekyll-and-Hyde mood swings, with an exceedingly high tolerance for risk, a craving for drama, an epic sense of mission, and a maniacal intensity that was callous and at times destructive. At the beginning of 2022—after a year marked by SpaceX launching thirty-one satellites, Tesla selling a million cars, and him becoming the richest man on earth—Musk spoke ruefully about his compulsion to stir up dramas. “I need to shift my mindset away from being in crisis mode, which it has been for about fourteen years now, or arguably most of my life,” he said. It was a wistful comment, not a New Year’s resolution. Even as he said it, he was secretly buying up shares of Twitter, the world’s ultimate playground. Over the years, whenever he was in a dark place, his mind went back to being bullied on the playground. Now he had the chance to own the playground. For two years, Isaacson shadowed Musk, attended his meetings, walked his factories with him, and spent hours interviewing him, his family, friends, coworkers, and adversaries. The result is the revealing inside story, filled with amazing tales of triumphs and turmoil, that addresses the question: are the demons that drive Musk also what it takes to drive innovation and progress?

Komplexný portrét slávneho vedca doplnený o vzácne dokumenty z jeho archívu Albert Einstein je synonymom génia. Za posledných sto rokov nikto neobohatil vedu tak ako on teóriou relativity a slávnou rovnicou E = mc2 až po predstavu jednotnej teórie poľa. Tento ilustrovaný životopis sa nezameriava len na vývoj Einsteinových teórií. Odhaľuje človeka, ktorý stál za vedou, od detstva a prvých pokusov v Nemecku a práce vo švajčiarskom patentovom úrade cez dve manželstvá a deti až po jeho úlohu pri vývoji atómovej bomby, pomoc skupinám pre občianske práva v Spojených štátoch amerických či ponuku stať sa prezidentom Izraelského štátu. Komplexný portrét, ktorý z výnimočného výskumu a Einsteinových osobných dokumentov a informácií z rodinného archívu odhaľuje oveľa viac než len prelomové teórie. Kniha je určená širokej verejnosti a mnohým ľuďom sprostredkuje nový pohľad na osobnosť Alberta Einsteina. Z anglického originálu preložila Nikola Betková.

Na okraji rozumu je portrétem podivínského a geniálního brněnského rodáka Kurta Gödela, označovaného za největšího logika od dob Aristotelových. Kniha velmi přístupně osvětluje dalekosáhlé důsledky Gödelových převratných myšlenek pro filozofii, matematiku a umělou inteligenci. Autor Stephen Budiansky se snaží co nejvěrněji zrekonstruovat Gödelův život v Brně, v předválečné Vídni i jeho působení na Princetonském institutu pro pokročilá studia. Zkoumá Gödelova hluboká intelektuální přátelství (například s Albertem Einsteinem), dojemný vztah s matkou, jeho problematické, avšak oddané manželství či vysilující záchvaty paranoie, které ho nakonec připravily o život. Na okraji rozumu je první životopisná kniha, která plně vychází z Gödelových obsáhlých dopisů a zápisků — včetně dosud nikdy nepublikovaného deníku s jeho nejniternějšími myšlenkami.

Egy séf, egy menedzser, egy orvos és egy pszichológus. Mi a közös bennük? A hetvenedik életévükön túl is aktívan dolgoznak. Rosenstein Tiborral a Rosenstein Vendéglő tulajdonosával, Dr. Kürti Sándorral a KÜRT Zrt. egyik alapítójával és elnökével, Dr. Mágori Anikó orvossal és Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal beszélgettünk hivatástudatról, nehéz életszakaszokról, zsákutcának bizonyuló döntésekről, sikeres élet- és karrierstratégiákról, kitartásról, eltökéltségről, személyes filozófiákról, a szakmájuk szépségéről, maradandó emlékekről, izgalmas történetekről, jövőről, tervekről. Vajon miért dolgoznak még a hetvenedik életévükön túl is? Mi motiválja őket? Miért épp az adott szakmát választották? Hogyan lett a munkájukból hivatás? Otthonról milyen családi mintát hoztak? Mit tanultak az elkövetett hibáikból? Miként változott a szakmájuk az elmúlt évtizedekben? És még megannyi kérdés, melyekre választ kapunk a SZENIOROK kötetben a négy, jelentős élettapasztalattal rendelkező interjúalany szemszögéből. A SZENIOROK ekönyv a négy szenior interjúalany mellett kiegészült a téma hazai szakértőjével, Dr. Jászberényi József felnőttképzési igazgatóval, a Nyugdíjasok Óbudai Akadémiájának alapítójával 2023 elején készült beszélgetéssel. Így az ekönyvet olvasva nemcsak a szeniorok, hanem az időskorral foglalkozó szakember szemszögéből is megvizsgálhatjuk az aktív időskor kérdését.

Komplexný portrét slávnej vedkyne doplnený o vzácne dokumenty z jej archívu Od diskriminácie a vylúčenia až po celosvetovú slávu, od úzkoprsých tradícií až po začiatok novej éry žien vo vzdelávaní a vede, od neznámeho Poľska až po jedno z najdôležitejších svetových centier vzdelanosti v Paríži, od hlbokého zúfalstva až po lásku. To všetko je príbeh Marie Curieovej, jednej z najvýznamnejších vedeckých osobností, akú kedy svet poznal, najvýznamnejšej vedkyne, aká kedy žila. Marie Curieová bola prvou ženou, ktorá získala Nobelovu cenu, jedinou ženou, ktorá ju získala dva razy, a jedinou osobou, ktorá ju získala v dvoch rôznych vedeckých oblastiach. Tento životopis plne vystihuje vedecké a ľudské aspekty jej života, pričom podrobne opisuje jej búrlivú osobnú históriu v čase spoločenských prevratov aj boj o uznanie vedeckej práce v období, keď ženy ako vedkyne boli takmer neznáme. Jej práca prispela k pochopeniu štruktúry atómu a vďaka tomu i štruktúry fyzikálneho sveta a položila základy moderných liečebných postupov, ako je rádioterapia. Jej príklad naďalej inšpiruje milióny ľudí na celom svete. Kniha je určená širokej verejnosti a mnohým ľuďom sprostredkuje nový pohľad na osobnosť Marie Curieovej. Z anglického originálu preložila Barbora Al Zafari.

Ha valakiről el lehet mondani, hogy a modern világ – legalábbis a technikai fejlettség értelmében – egészen más lenne nélküle, akkor az biztosan Nikola Tesla, a szerb-amerikai fizikus, feltaláló és filozófus. Biztosan zseni volt, már-már varázsló – és ugyanakkor egy saját démonaival küzdő ember. Megzabolázta az „elektromosságnak” elnevezett rejtélyes erőt, egyre-másra lepte meg a világot felfedezéseivel, olyan új ösvényeket vágott a tudományban, amelyek aztán óriási hatással voltak az emberek mindennapi életére. Tesla egy ideig, az 1880-as években Magyarországon dolgozott (Puskás Tivadarral együtt), és itt fejlesztette ki az első hangszórót és a váltakozóáramú motort. 1884-ben áthajózott Amerikába, Edison munkatársa (majd ellensége) lett, feltalálta a rádiót (igen, Marconi előtt!), a naperőművet… és felsorolni is sok lenne, még mi mindent. A kor nagyságai rajongtak érte, keresték a társaságát, barátságát. És közben Tesla mániás-zseniális alkotói időszakai mély depresszióval és kétségbeeséssel váltakoztak. E könyv szerzői nemcsak a fantasztikus tudóst mutatják meg nekünk, hanem arra is választ keresnek, hogy milyen lelki problémákkal küzdött Tesla, és élete végére hogyan lett elszegényedett, magányos ember.

Az életrajzi kötet naplórészletek, levelek valamint Fekete István személyes emlékei segítségével idézi fel a páratlan Afrika-vadász, természettudós és író életét.Kittenberger Kálmán 1903 és 1929 között tizenhat kalandos esztendőt töltött Afrikában, többek között feltárta a Viktória-tó keleti partjának növény- és állatvilágát, járt a Kilimandzsáró vidékén, és számos vadászaton vett részt - egy oroszlánnal vívott küzdelemben veszítette el a középső ujját. Az életrajz olvasója nem csupán fontos néprajzi és természeti ismeretekkel gazdagodik, hanem megismeri Fekete István és Kittenberger Kálmán megható barátságának történetét is. A legendás kiadvány most két évtized után jelenik meg újra, a borító Hitka Viktória munkája.

Csányi ?Vilmos korunk egyik legbölcsebb tudományos gondolkodója. Munkásságát a folyamatos útkeresés, az élővilág mélyebb mozgatórugóinak, összefüggéseinek kutatása jellemzi. De mi is az, ami ennyire kíváncsivá tette? Hogyan vált a kémiai kísérletekkel foglalatoskodó kisgyerek világhírű tudóssá? A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Megtudhatjuk, hogyan és miért kezdett el halakkal, majd később kutyákkal foglalkozni, szerinte mire adhat választ az evolúció és mire nem, miben hasonlítunk a majmokra, megállja-e a helyét a vízimajom-elmélet. Miért más egy közösség, mint az egyes emberek összessége, hogyan keletkezhetett a nyelv a gondolatot követően, min alapul a technológia mítosza és milyen következményei vannak annak, hogy globális társadalomban élünk. Fejezetről fejezetre egyre jobban megismerhetjük Csányi Vilmos gondolkodását, illetve azt, hogyan változott ez a gondolkodás, és közben minket, olvasókat is arra inspirál, hogy a szerzővel együtt elmélkedjünk a világról.

Ferenczi Sándor (1873–1933) a pszichoanalízis kezdeti időszakának egyik legfontosabb alakja és egyik legtermékenyebb teoretikusa, Freud kedvenc tanítványa volt. Hosszú ideig viharos apa-fia viszony volt közöttük, melyben az elbűvölés és az emancipáció iránti vágy uralkodott. De a dráma elsősorban Sándor, a szeretője, Gizella és annak lánya, Elma közötti érzelmi bonyodalomban bontakozik ki: Ferenczi analízisbe veszi a két nőt, majd miután beleszeretett Elmába, továbbküldi terápiára Freudhoz. Hamarosan levelek és vallomások keringenek minden irányban, az érzések és díványok legnagyobb zűrzavarában. Ez a könyv nem tudományos értekezés, és nem is klasszikus életrajz. Egy valószínűtlen barátság és egy végzetes szerelmi négyszög szívszorító története, egy látomásos analitikus és egy csodálatos vesztes portréja.

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre? Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az időutazóknak, megünnepelte a győzelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, bűvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésű és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség? A szerző az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség. Charles Seife, a New York-i Egyetem Arthur L. Carter Újságíró Intézetének tanára, számos könyv szerzője, két évtizede ír fizikáról és matematikáról. Dolgozott a Science magazinnál, a New Scientist amerikai tudósítója volt. Írásai megjelentek többek között a The Economist, a Scientific American, a Slate, a The Washington Post és a The New York Times hasábjain. Tudományos és matematikai témájú ismeretterjesztő filmek tanácsadójaként és írójaként szintén hírnevet szerzett.

Ki volt Fejtő Ferenc? Mi marad meg tőle, belőle és róla a XXI. században? Polcokat megtöltő kitűnő könyvek sora és egy varázsos intellektus eleven emléke. 2008-ban vele távozott az előző század utolsó nagyformátumú literátor krónikása, aki így vallott magáról: "Nem vagyok »nagyság« és nem is érzem magam annak. Nem voltam újító, nem teremtettem sem új filozófiát, sem új stílust. Egyetlen érdemem van: dolgoztam, fáradhatatlanul tanulmányoztam, kérdéseimmel ostromoltam és próbáltam megérteni ezt a századot, amellyel együtt születtem, s amellyel valószínűleg együtt fogok meghalni is."Szellemi testamentuma mégis – vagy éppen ezért – égetően aktuális; értékei és gondolatai frissebbek, mint valaha.

Azoknak ?a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.      

"Mérlegem, nem dicsekvésből mondom, globálisan pozitív. Sokat dolgoztam, s majdnem mindig örömmel, de azért mindig szakítottam időt kószálásokra, baráti találkozásokra, zenehallgatásra, utazásra. Miért ne vallhatná be az ember, hogy meg van elégedve az életével?"

Jedna z najslávnejších vedeckých kníh našich čias, fenomenálny bestseller, v ktorom „iskrí energia, zábavné príbehy a život. Skoro zatúžite stať sa fyzikom.“ (Science Digest) Laureát Nobelovej ceny za fyziku Richard P. Feynman v kultovej autobiografii Vy asi žartujete! búra mýty o nudných vedcoch. Slávneho popularizátora vedy v bádaní odjakživa poháňala číra zvedavosť a radosť z objavovania. Nedal si ujsť jedinú príležitosť nahovoriť kolegov na bláznivé pokusy a pobaviť ich. Feynmanove vtipné príhody a anekdoty roky zbieral jeho kolega, priateľ a príležitostný spoluhráč na bubny Ralph Leighton. Spomína sa v nich, ako sa o atómovej fyzike radil s Einsteinom, ako sa dobýjal do nedobytných sejfov s prísne stráženými tajomstvami, ako dal americkej vláde za dolár patent na atómovú bombu a ešte na mnoho iného, z čoho sa čitateľovi dvíha obočie. Vo všetkých historkách sa snúbi Feynmanova brilantná myseľ, zvedavosť a nehorázna drzosť. Práve preto sa mnohé z nich stali legendárnymi ešte skôr, ako vyšli knižne.

Když se Jennifer Doudnaová v šesté třídě jednou vrátila ze školy, našla na posteli ohmatanou paperbackovou knížku s názvem Dvoušroubovice, kterou jí tam táta nechal. Odložila ji stranou v domnění, že je to nějaká detektivka. Když se k ní pak jedno deštivé sobotní odpoledne konečně dostala, zjistila, že se vlastně nemýlila. Hltala stránku za stránkou a zcela ji uhranulo intenzivně osobní detektivní drama plné barvitě líčených postav, ctižádosti, soupeření a snahy rozluštit hluboké přírodní zákonitosti. A přestože jí středoškolský poradce tvrdil, že se dívky na kariéru ve vědě nehodí, rozhodla se, že se stane vědkyní. Kupředu ji hnala touha poznávat, jak fungují přírodní zákonitosti, a přetvářet teoretické objevy v praktické vynálezy. A nakonec dokázala něco, co autor té staré napínavé knížky James Watson označil nejdůležitějším biologickým objevem od doby, kdy se on sám podílel na odhalení struktury DNA. Doudnaová se svými spolupracovníky vynalezli něco, co zcela změní lidstvo: jednoduchý nástroj na modifikování DNA. Je známý pod zkratkou CRISPR a otevírá cestu do nového světa lékařských zázraků a morálních dilemat. Vývoj CRISPRu a bleskový vývoj vakcín proti covidu-19 urychlí nástup nové inovační revoluce. Posledního půl století jsme žili v digitální éře, ve věku mikročipu, počítače a internetu. Teď vstupujeme do éry biologické revoluce: děti, které dnes studují digitální kódování, doplní nová generace, která se bude učit číst a přepisovat kód života. Měli bychom využít svých nových schopností k tomu, abychom se lépe ochránili před viry? To by byla úžasná výhoda! A co kdybychom se zbavili depresí? Hmm… Měli bychom dovolit rodičům, kteří si to mohou dovolit, aby svým dětem zvětšovali vzrůst, svaly nebo IQ? Po objevu genetických nůžek CRISPR se Doudnaová stala jednou z vůdčích postav světa, který zápasí s těmito etickými otázkami, a s kolegyní Emmanuelle Charpentierovou získala v roce 2020 Nobelovu cenu. Její příběh je napínavou detektivkou, v níž hrají velkou roli zázraky přírody od počátků života po budoucnost našeho druhu.

Emeritný člen Učenej spoločnosti Slovenska, popredný slovenský vedec, mikrobiológ a biotechnológ, sa narodil v rodine dolnozemských Slovákov v dedinke Bingula vo Vojvodine (Srbsko). V tejto knihe autor opisuje zážitky a pocity osemročného chlapca presadeného z dedinského prostredia do veľkého mesta, akým sa mu vtedy javila Bratislava. Vo veku štrnástich rokov odišiel do Prahy študovať na Priemyselnú školu jadrovej techniky a po jej ukončení pokračoval v štúdiu na Fakulte technickej a jadrovej fyziky Českého vysokého učenia technického v Prahe v špecializácii jadrová chémia. Autor zaujímavým spôsobom vykresľuje svoje životné peripetie počas štúdia i po ňom, ako aj cestu, ktorá ho priviedla k splneniu sna stať sa vedcom. Jeho túžby sa začali plniť nástupom na vedeckú ašpirantúru v Chemickom ústave Slovenskej akadémie vied v Bratislave, kde je činný doteraz. Postupom času sa prepracoval medzi slovenskú vedeckú elitu, pôsobil ako hosťujúci profesor na viacerých špičkových vedeckých pracoviskách a univerzitách v USA, Kanade, Japonsku, Škótsku, Austrálii... Svojimi výsledkami v oblasti biochémie sacharidov a biologickej ochrany rastlín dosiahol významné uznanie doma i v zahraničí. Za celoživotné výsledky vedeckej práce a ich realizáciu v praxi získal viacero prestížnych ocenení. Autor chce týmito zápiskami ukázať, že veda v nijakom prípade nie je nuda, a inšpirovať mladých ľudí, aby neváhali zvoliť si vedeckú dráhu ako celoživotné povolanie.

Knížka je velice hodnotným historickým dílem. Autorka zde o známém vynálezci a zajímavém člověku Nikolovi Teslovi pojednává jednak v rovině čistě lidské, jednak v rovině jeho vědecké činnosti a nevyhýbá se ani dobovým souvislostem.

Unikátní biografický počin z pera Oliviera Lascara není životopisem v pravém slova smyslu – autor zkoumá spíše Muskův vztah k vědě a ukazuje konkrétní realizace tohoto výjimečného podnikatele na poli kosmického průmyslu, dopravy, medicíny a dokonce i financí, včetně jeho aktivit v oblasti kryptoměn. Výstižně zachycuje světla i stíny jeho rozmanitého působení, například jeho někdy diskutabilní výzkumy na poli neurovědy (propojení lidského mozku a počítače). Největší pozornost nicméně věnuje Muskovým aktivitám na poli kosmického průmyslu, jeho nosným raketám a v neposlední řadě plánům na dobytí – a následnou kolonizaci – Marsu. Nejen v této oblasti se Elon Musk pohybuje téměř na hranicích science-fiction: vědeckofantastická literatura byla ostatně také jeho prvotní inspirací. Seznamte se s jedním z největších současných vizionářů a podnikatelských gigantů v této informované a nepředpojaté publikaci psané z vědecké perspektivy.

FIZIKUS. ZSENI. CASANOVA. LÁZADÓ. PACIFISTA. SZUPERSZTÁR. Vajon ismerjük Einsteint? Gondoljuk újra, ki is volt ő! Az arcát mindenki ismeri, a neve egyenlő a zsenialitással. Önmagánál nagyobb dolgok jelképévé vált: szimbolizálja a tudományos haladást, az emberi elme nagyszerűségét, sőt a korét, amelyben élt. 1999-ben a Time magazin az "évszázad emberévé" választotta. De ki is volt valójában Einstein? A Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik a relativitáselmélet kidolgozása, a híres E = mc2 képlet, de számtalan olyan tudományos igazságot is előrevetített, amelyeket ő maga sem tudott teljesen elhinni (ilyen például a fekete lyuk). Találkozott Charlie Chaplinnel Hollywoodban, róla nevezték el a 99-es rendszámú, erősen radioaktív elemet (einsteinium), az FBI 1400 oldalas aktát gyűjtött össze róla... Samuel Graydon könyvében a történelem leghíresebb tudósát kelti életre. Mesél Einstein elfeledett lányáról, a tudós szökéséről a nácik elől, szerelmes levelekről, valószínűtlen találmányokról, a depressziós papagáj, Bibo felvidításáról, az izraeli elnöki pozíció visszautasításáról, a tudományt megváltoztató felfedezésekről és gondolatkísérletekről... 99 felejthetetlen történetet tudhatunk meg arról az emberről, aki leginkább felkavarta a 20. századi fizika állóvizét, s újradefiniálta, hogyan tekintünk ma az univerzumra és a benne elfoglalt helyünkre.