Popredný umelec má zvyčajne potrebu vyjadriť sa pomocou básni z dvoch pohnútok: 1) aby pretavil do hutnej esencie slov zrnká svojej ľudskej skúsenosti a múdrosti, o ktoré sa túži podeliť s inými ľuďmi, a čitatelia po takých básňach siahajú najmä pret o, aby z nich nabrali silu a odvahu pre svoj vlastný život; 2) alebo ako dokument o sebe a svojej ľudskej trýzni. Nuž, keď som dočítala poslednú stranu

Tradice vypráví, že Shakespeare napsal komedii Veselé paničky windsorské na objednávku královny Alžběty, která si oblíbila postavu Falstaffa a chtěla ho na jevišti vidět zamilovaného. Shakespeare elegantně královně vyšel i nevyšel vstříc, neboť jeho Falstaff není zamilován do dvou windsorských manželek, ale pouze do peněz jejich manželů. Jeho záměr zmocnit se těchto peněz nakonec nevyjde a v komediálním

Luljeta Lleshanaku (1968) je popredná albánska poetka, autorka 9 kníh poézie v albánčine a ďalších 9 v cudzích jazykoch: Haywire; New & Selected Poems (Bloodaxe Books, Veľká Británia, 2011), Fresco (New Directions, USA, 2002), Child of nature (New Directions, USA, 2010), Kinder der Natur (Edition Korrespondenzen, Rakúsko, 2010), Dzieci natury (Stowo/Terytoria Obraz, Poľsko, 2011), Antipastorale (LietoColle,

Ak máte radi burtonovské filmové fantazmagórie, táto zbierka básní s autorovými ilustráciami vám zaručene urobí radosť. Kniha sa stala bestsellerom takmer vo všetkých krajinách, kde vyšla. Čarovne morbídne básničky preložil do slovenčiny Vlado Janček. Zbierka obsahuje aj anglický originál.

Báthori Csaba Rilke-\"fordítás-trilógiájának\" ez a harmadik - záró - kötete (az első kettő, a Csillagközi évek és a Tér és csillagok után) megint igazi csemegékkel szolgál az olvasóknak: gyönyörű búcsú-ívben kerekíti le Rilke költői életművét azzal az anyaggal, amelyben súlyos magányos versek, jelentős töredékek, az olvasói szemhatáron eddig meg nem jelent remekművek sorakoznak. Ebben a gyűjteményben

„Van olyan pont a vízen, ahol a világűr közelebb van, mint akármilyen part.” Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet

Rubén Darío (1867 – 1916) bol španielskoamerický básnik, ktorý prežil väčšinu života mimo rodnej Nikaraguy, najmä v Čile a v Argentíne, neskôr v Paríži a v Madride. Konfrontoval sa s rozličnými kultúrami, čo sa odrazilo aj v jeho poézii. Ako básnik sa pohyboval medzi sladkosťou a horkosťou, triumfom a pádom, vitalitou a depresiou, nádejou a beznádejou, očarením krásou a skľúčenosťou, ale je predovšetkým

\"Ha kulcs az lehet, aminek fogazata van, akkor zár az, ami ijedtében lenyeli nyelvét. Míg nyelvezete csak akkor van, ha a kattogás is beszéd.\" Kiszámíthatatlan cikázás, oldalirányú sasszé, a rendszerben mozgó alkatrészek szabad játéka. Nem más ez, mint állandó kergetőzés a másik elkapásának lehalványabb ígérete nélkül, ami ugyanúgy utalhat a vers és az esszé, a jel és a jelölő vagy a szöveg és az

\"Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.\"

Aratus of Soli was a third century BC didactic poet at the court of Antigonus Gonatas of Macedonia, where he wrote his famous astronomical poem ‘Phaenomena’ (Appearances). It describes the constellations and other celestial phenomena, while the latter section is chiefly concerned with weather lore. Aratus’ poem was extremely popular both in the Greek and Roman world, as demonstrated by the large number

Egy király. Egy hős. Egy apród. Szerelemben élnek, s alighanem sokakban felmerülő érzésekről beszélnek. Vagy legalábbis hőseinkben tombolnak és kitörni vágynak. Boldogok, de van rajtuk felelősség, hiszen a korona csupán egy fő fejét nyomja. Vagy többekét is? A király van az országért, vagy fordítva?

Mindannyian úton vagyunk - olyan úton, amelynek csak két biztos állomása van: a kezdete és a vége. Kié hosszabb, kié rövidebb; kié simább, kié rögösebb. Bejárhatjuk így is, úgy is: tétován botorkálva, katonásan menetelve vagy könnyed tánclépésben, futva-rohanva vagy ráérősen sétálva, bámészkodva vagy körül sem nézve, magányosan vagy másokhoz igazodva. Akkor is végigmegyünk rajta, ha - lábunkat megvetve

Americký básník Sylvester Pollet (1939-2007) byl výraznou postavou olomouckého festivalu Poezie bez hranic 2002 a jedním ze stěžejních amerických nakladatelů představujících české básníky v angličtině. Rozsáhlý výbor z Polletovy poezie citlivě přeložil básník Petr Mikeš. Publikace obsahuje stručný Polletův životopis a komentovanou analýzu jeho celoživotního díla, zabývá se jeho českou a americkou recepcí

Gítagóvinda básníka Džajadévy (12. století) je jednou z nejvýznamnějších ukázek klasické sanskrtské kávjové poezie. Lyricko-epická báseň ve dvanácti krátkých zpěvech líčí milostný vztah boha Kršny a pastýřky Rádhy, a představuje tak jedinečné dílo v žánru eroticko-mystické poezie. Pro svou vysokou uměleckou hodnotu, ale také význam pro bhaktické náboženské hnutí se stala jedním z nejdůležitějších textů

“An open heart can never be broken.” This collection of poetry is dedicated to those who have ever felt broken by love, loss, and the uncertainty of self-discovery; this collection is the remedy with which to heal. Allie Michelle, author of bestselling books The Rose That Blooms in the Night and Explorations of a Cosmic Soul, brings us The Words Left Unspoken, yet another gorgeous collection of poetry.

Čtyři kvartety jsou básnickou meditací o bytí v čase, mnohoznačnou, rafinovaně vystavěnou kompozicí, která patří k vrcholům světové poezie. Ve čtyřech vzájemně propojených oddílech – Burnt Norton, East Coker, The Dry Salvages a Little Giding – se v symbolických obrazech a hojných aluzích na východní i západní myšlení splétají duchovní, filozofická a osobní témata; celou básní přitom prostupuje motiv

Próza vo veršoch mystika a filozofa Gibrana sa prihovára blúdiacim, hľadajúcim, smädným i hladným, slabým i nešťastným.

\"Egész úton azt nézed, / mi mindent hagytál magad mögött\" - szólítja meg az Utószezon című vers beszélője Rékai Anett első kötetének olvasóját is. Mintha az elszakadás és a felszabadulás állomásait járhatnánk végig: a kamaszkor lezárását, az önálló élet indulásának fázisait, az újabb illeszkedési kényszerek nehéz és nonszensz szabályait, egy párkapcsolat függő játszmáit és az irodalmi nyilvánosság

Bármilyen \"hivatalos\" Ady-képpel szemben mindig megvan az egyén lehetősége és felelőssége, sőt, kötelessége, hogy kialakítsa saját Ady-képét. Ehhez kíván segítséget nyújtani a jelen válogatás is, elsősorban középiskolás diákok számára. A verseket olvasva árnyaltabban értelmezheti az olvasó Ady magyarságát, ostorozó hazafiságát, magányát -egyszóval költészetét.