\"A mészároslegény\" groteszk utazás a sötétség mélyére: hőse, a gyerekkorában rekedt Francie lefegyverzően humoros, ugyanakkor megrázó monológja csibész-ártatlanság és sokkoló erőszak libikókáján egyensúlyoz, miközben torzképet mutat a szétesett ír kisvárosi környezetről és arról a mindennapi képmutatásról, amelynek Francie egyszerre áldozata és szörnyszülöttje.

\"- Tudod, olyan ez, mintha már odafentről nézném a gyerekeket, amikor a monitoron bámulom őket - mondta a telefonba a fiam felőli nagymama társam a karantén sokadik hetében, és éppígy éreztem én is. Pedig nagyon is éltünk, és nem győztünk csodálkozni azon, hogy a gyerekeink és az unokáink remekül vannak, nélkülünk is életképesek. Eddig nem erről volt szó.\" Az első két Nagymama-könyvben (Nőből is

Súbor sviežich próz, básní, esejí Budmerické inšpirácie predstavuje diela inšpirované prostredím Domova slovenských spisovateľov – Budmerickým kaštieľom a jeho okolím. Ambíciou diela nie je vytrhávať zožltnuté strany z literárnej histórie, ale priniesť aktuálne, súčasné texty.

Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat a haláluk előtt, és gyanakodva fogadják, ha kapnak még egy esélyt az élettől. Egy feleség, aki kizárólag almát hajlandó enni, miután elhagyják, egy anya, aki külföldi férjre vadászik a lányának a parkban, egy műszaki

Az Én, a nő minden lapja színtiszta érzelem. Agárdi Zsóka ködösítés nélkül közelíti meg azokat a cseppet sem kézenfekvő és evidens érzéseket és vágyakat, mint a szerelem, a hűség, a kötődés és a küzdeni akarás. A kötetből olyan tisztaság és erő sugárzik, ami csak kevés szív és lélek sajátja. A szerző megfogalmazza azokat a gondolatokat, amelyek minden párkapcsolatban felmerülnek, de sokszor nem is

HERMANN HESSE több írást is szentelt az őt magát is komoly kihívások elé állító \"művészlét\" kérdéseinek, amelyekben többek között a művész és a környező világ gyakran súlyos konfliktusokkal terhes kapcsolatát boncolgatta. A Narziss és Goldmund, a Gertrud és a Klingsor utolsó nyara mellett ezek sorába tartozik a nagyjából száz éve született, 1912-13-ban írt és 1914-ben megjelent Rosshalde is, amelynek

Az aratás utáni nap az eldugott angol falu lakóinak a jól megérdemelt pihenés és lakomázás napja. Az égen azonban két füstfelhő jelenik meg, az örömteli várakozást pedig riadalom és gyanakvás váltja fel. Az egyik füstfelhő a gazda felgyújtott pajtáját jelzi, a másik jövevények tüzét, akik az újonnan elfogadott földtörvény értelmében így remélnek jogot arra, hogy maradjanak... A falusiak szerint a két

Ve své knize navazuje Armin-Müller Stahl na to nejlepší a nejkultivovanější z tradice evropského románu. Hannah je knihou, která se čte jedním dechem. Je o hledání okamžiku-rozhodnutí, které všem protagonistům dokázalo ve vteřině ovlivnit celý život. O neviditelných mezilidských závislostech, které se mezi vztahy nepozorovaně vkrádají a zasahují do osudů jiných, o lidech a poutech, které si během života

Lander első napja a nyári szünet után a suliban épp olyan, mint az összes többi: unalmas órák, nevetséges tanárok, a hülyék bandája, találkozás a barátokkal. Egészen addig, míg be nem lép az osztályba az új lány: Liselot, Landernek elakad a lélegzete, dobog a szíve, zavarban ... Folytatás ›› van: fülig szerelmes lett. És Liselot viszontszereti! Hamarosan együtt oldják meg délután a matek házit, együtt

Ottó egy teljesen átlagos tizennyolc éves fiú, akinek életében a legnagyobb problémát egyelőre az érettségi abszolválása jelenti. Erőteljesen fejlődő szelleme, amely egyre közelebb kerül a kegyetlen valósághoz, amely valóság majd várni fogja őt érettségi után rideg korlátaival együtt, hogy bekebelezze őt és könyörtelenül odahelyezze, ahová való, szembenéz a számára nem túl sok jóval és előrelépési

A Mert akkor mi lesz (What to Do About It) című novella főhőse, Dr. Bill Hardy egy eléggé „pimasz” figura, ami érthető is, mert ugyan úgy kénytelen hipochondereket kezelni, mint valódi betegeket. A szokásos szerelmi szál azonban ebben az elbeszélésben különös, fantasztikus és igen filmszerű színezetet kap, ahogy az orvosi témák keverednek a gengszter-burleszk eseményeivel. Sem a Saturday Evening Postnak,

A Találkozzunk Toscanában! című regény folytatásában Paul Stuartot ezúttal egy hangulatos kis francia faluba kísérjük, ahol a helyi étteremről az a hír járja, hogy az ország második legrosszabb vendéglője. Az elismert skót gasztroszakértő Az étel filozófiája című könyvén dolgozik, amikor különc nagynénje, Chloe felajánlja neki, hogy töltse vele a nyarat a francia vidéken. Ottlétük alatt azonban mintha

1944 telén Hitler elszánja magát még egy utolsó kísérletre a nyugati háború megnyerése érdekében: von Dodenburg ezredes elit SS Rohamosztagával, a Wotannal hatalmas páncélos támadást tervez, ami megosztaná a Belgiumban, illetve Hollandiában állomásozó brit és amerikai haderőket. Csakhogy von Dodenburg nem ért egyet a hadművelet céljával, mert hisz abban, hogy a hatalmas, 60 tonnás tankok révén talán

Profesor Challenger rozhodně neusnul od chvíle, kdy ve venezuelských horách severně od Amazonie objevil ztracený svět, na vavřínech. Jeho další podnik je pokud možno ještě úžasnější a znovu u něj nebude chybět ani jediný novinář v britském impériu, kterému je ochoten přiznat jistou kredibilitu, Ned Malone. Ostatně stejně jako u profesorova dramatického střetu se šíleným vynálezcem desintegračního stroje.

Egy fiatal ápolóno egy gazdag házban belekeveredik az ottan intrikákba, de gyoztesen jön ki belolük és még a szerelmet is megtalálja...

Spanyolországban az inkvizíció és a rettegés az úr, ezrek kerülnek máglyára. Madrid városában dörgedelmes szónoklatok uszítják a keresztényeket a más vallásúak ellen. A tömegeket a Hang irányítja, ő - a szörnyű titkok tudója - mondja ki a halálos ítéleteket. Az ott élő testvérpárosból Antonio a családi hagyományt folytatva orvos lett, szép felesége és kisfia iránt azonban nem sok érdeklődést mutat.

\"A föld ködében\" mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszony életbe szőtt rémálmairól. A fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért, \"a halállal is alkut kötő\" magyar anya sorsa. Hétköznapjaink lemoshatatlannak tűnő lelki szennyesét tisztítja napról-napra Kosáryné Réz Lola parabolájának hősnője. Az elzüllött, lepusztult

Kezdetben a megszokott mederben csordogálnak a dolgok, mint egy Csehov-darabban. Szőri is csak tervezget, ám nem történik semmi. De aztán Szőri kisebb lesz, mint egy cseresznyéskert, rájön a dohányzás ártalmasságára és sikeresen becsajozik. Alfi pedig sajnálattal tapasztalja, hogy háziállatnak lenni nem egy szakma, ezért nem tud felmondani és más hely után nézni. Amikor Szőrivel együtt elköltöznek,