Knižočka Všelijaké mená je zbierkou mikropoviedok slovenského novinára, fotografa, kaskadéra a cestovateľa Mariána Moncmana. Je literárnou prvotinou tohto nádejného autora. Každá poviedka je venovaná jednému menu, ktoré tvorí jej nadpis. Tieto „všelijaké mená“ mená sú akousi spojovacou niťou, na ktorej sú poviedky „navlečené“ v abecednom poriadku. Dvadsaťšesť písmen abecedy, dvadsaťšesť poviedok. Poviedky

Reprint jednoho z nejnedostupnějších a nejvzácnějších knižních projektů české meziválečné avantgardy. Na naléhání zájemců o moderní české umění z řad historiků umění, literatury a studentů vydává nakladatelství Torst fotoreprinty všech tří ročníků Št yrského Erotické revue. Na literární a výtvarné podobě tohoto unikátního projektu se podíleli mimo jiné J. Štyrský, Toyen, A. Hoffmeister, F. Bidlo, A.

Salamon Sára tanárnő nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje, mindenféle magyarázat nélkül, fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez. Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben

Szerepek, melyeket minden nő próbál összehangolni: \"anya\", \"feleség\" és \"dolgozó nő\". Nincs ezzel másképp az Amszterdamban élő Mascha sem, akinek négy napját követhetjük nyomon, miközben megismerhetjük az állandóan felmerülő bizonytalanságokat. Mascha próbál helyt állni az élet minden területén, de komoly kétségei vannak, melyek jórészt abból is fakadnak, hogy az édesanyja nyomtalanul eltűnt

Sopianae, Fünfkirchen, Quinque Ecclesiae, Pečuh, Pečuj, Pécs: soknevű, soknemzetiségű kultúrváros, amelyben kibogozhatatlanul keveredik a római alapítók, a középkori egyetemváros, valamint a törökök Iremjének - földi mennyországának - emlékezete a tizenkilencedik századi prosperáló polgárváros hagyatékával. Pécset sokan jöttek meghódítani, de a város, amelyet a törökök szívrablónak mondanak a krónikáikban,

Britt-Marie hivatása negyven éven át az volt, hogy makulátlan rendet és tisztaságot tartson sűrűn utazgató és gyakran túlórázó férje körül. Ám útjaik elválnak, s ő, akinek lánykorában volt utoljára munkahelye, minden áron dolgozni akar. Mivel nem válogathat, elfogadja az egyetlen állást, amelyet a munkaközvetítőben ajánlanak neki, és Borgba utazik, ebbe a válság sújtotta községbe. Egy „hallatlanul

Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám

2013. Budapest. Page Péter nyomozó egy rejtélyes gyilkosság felderítésén dolgozik, amihez egy amerikai sztár-profilozó barátja segítségét kéri. A Normafás gyilkos nem először csap le. Áldozatai szép, fiatal lányok, akik ördögien hasonlítanak egymásra. A gyilkos pedig őrült játékba kezd velük és a rendőrséggel. Page azonban egy fura sejtésből kiindulva új irányt ad a nyomozásnak, amiben segítői is akadnak,

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy biz onyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem

Orwell 1943-44-ben írott műve -amelynek a szerző a \"Tündérmese\" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm \"Mr. Jones Major\"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta

Kosztolányi Dezső regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd, fiatal Nerót azonban vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli meg kicsikarni

Iris, az angyal és Konstantin, a vámpír újra elkápráztat minket misztikus, romantikus és nem mindennapi kalandjaival. Időutazásaik közepette bepillanthatunk az ókori Egyiptom varázslatos világába, megismerhetjük szokásaikat és mitológiájuk legfőbb szereplőit. Vándorlásaik során főhőseink ismét összeütközésbe kerülnek Rufusszal, a gonosz vámpírfejedelemmel, bonyodalmas históriákba keverednek, de Iris

\"A regény egyetlen személy sorsán keresztül próbálja bemutatni az elsődleges emberi közösségek megmérgezésének lélektanát. Főszereplője az a kiszolgáltatott, a görög drámákból is ismert \"hősnő\", aki -bár sorsa determinált-, mégis próbál megküzdeni saját démonaival egy jobb, megérdemelt élet reményében. Az egy személyre koncentráló szerkesztés, cselekményvezetés komoly erénye a műnek. Erény, mert

Az ember társas lény, szívesen osztja meg gondolatait és érzéseit barátaival. Szereti velük tölteni az idejét akár munkával, akár szórakozással. Jó együtt lenni olyanokkal, akik őszintén szeretnek és tisztelnek. Néha sajnos csalódik az ember, hiszen tudjuk: barátot szerencse hoz, szükség próbál. Ha bajba kerülünk, akkor döbbenünk rá, hogy nem mind barát az, aki ránk mosolyog, hiszen csak kevesen segítenek.

\"Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok s magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint!\"

A könyv, melyet kezében tart az olvasó, ötödik kiadásban jelenik meg Magyarországon. A Füstös képek címen ismertté vált, a \"cigány világot\" belülről bemutató regény ma már fogalommá vált a cigányságot kutató szakemberek körében. 1975-ben, a regény első kiadásának megjelenésekor sokkolta a cigány és nem cigány olvasókat egyaránt. A művet később még 19 országban adták ki. Az író a cigány próza megteremtője,

Zákutia starej Bratislavy ožívajú v legendách a povestiach o starej radnici, hradnom duchovi, Ganymédovej fontáne, o chodbe pod Dunajom, o striebornom orlovi, starej synagóge, vodníkovi z Prievozu, o strašidlách, alchymistovi, krvavej studničke, bratislavskom Floriánovi, o poklade bezhlavého mnícha a ďalších miestach, udalostiach, postavách a postavičkách zo starého mesta a okolia.