\"Álldogál, és az egyik piros kabátos lányról én jutok az eszébe. Vagy egy francia bulldogról, hogy odafutok, megsimogatom. Vagy egy illatról, utánafordul. Álldogál, és valamiről az eszébe jutok, de nem vagyok ott. Ha az eszébe jutok, sosem vagyok ott. Ha az eszembe jut, sosincs itt. Olyan meg nincs, hogy ne jusson az eszembe.\" Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból.

Texty Štefana Lazorišáka – ktoré on sám nazýva poetizmami – významovo čerpajú z napätia medzi túžbou po ľudskej blízkosti, porozumení a bezvýhradnom prijatí a nemožnosti vstúpiť do vzťahov a stať sa súčasťou spoločnosti, ak sú tieto plytké, skorumpované a okliešťujú slobodu subjektu byť sebou samým. Kulisou pre tieto deje je mesto s jeho ulicami, kaviarňami, výstavnými sálami, nočným osvetlením, davmi

Jedná se o originální esej sdružující osm dopisů, které si v letech 1996 až 1997 vyměnili Francouz Francois Furet a Němec Ernst Nolte jako reakci na vydání knihy Minulost jedné iluze. V této korespondenci konfrontují vlastní interpretace komunismu, fašismu a nacismu a oba se snaží definovat podobnosti, odlišnosti a vazby těchto totalitarismů 20. století.

\"\"Hogyan lesz az ember strici?\" Ezzel a provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye. És a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: \"Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők.\"Gontran Alfrédot, azaz \"művésznevén\" Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy

Wolfgang Hilbig (1941–2007) byl původně východoněmecký spisovatel, který však v roce 1985 odešel do západního Německa. Tato dvojí zkušenost se do značné míry odrazila v jeho románu Provizorium (Das provisorium, 2000). Hrdinou této expresivní, silně subjektivně laděné prózy je východoněmecký spisovatel C., který dostal dlouhodobé vízum do SRN. Cítí se tu však nespokojen, neschopen intenzivně žít ani

A klánbeli hódítók végcélja a Terra - az emberiség bölcsője, a Komsztár kommunikációs hálózatának központja. A Drakónis Szövetség trónörökösének nyoma veszett. Csatamechek ezredei hevernek szerteszét, akár az összetaposott játékszerek. A Rasalhág az ellenség kezére került. A klánok könyörtelenül özönlenek a Belső Szféra középpontja felé. A Periférián túlról érkező betolakodók már több alkalommal győzelmet

A nemzetközi krimipiacon is előkelő helyen jegyzett török írónő Miss Marple vérbő, kissé szeleburdi és igen bájos húgát alkotta meg Kati Hirschel, az Isztambulban élő német hölgy alakjában, aki metsző logikával nyomoz egy gyilkossági ügyben, s közben vörös hajzuhatagával, spagetti-pántos topjaival török rendőrtiszteket és maffiózókat bolondít magába. A gyilkosság tehát ezúttal nem egy skót várkastélyban,

Lestat, a vámpír merőben más szemszögből tárta elénk a vámpírok életét és eredetét saját regényében, mint annak előtte Louis az \"Interjú a vámpírral\"-ban. A vérivó halhatatlanok származásának teljes története azonban még annál is összetettebb, mint ahogy azt Lestat ismeri, és szorosan összefonódik két másik \"természetfeletti\" életforma, a szellemek és a boszorkányok létével. Miközben Lestat rockbandája

\"Ha valami rosszat csináltam, még mindig megbüntetett, de már régóta nem ütött meg, és néha azt kívántam, bár megtenné! Ha megütött, az olyan testi dolog volt, ami dacossá tett. De a lelki szarság? Azzal tényleg felülkerekedett, és ahogy múltak a hónapok, a szeretteim hangja egyre halkabb lett, az arcuk pedig elmosódott. Apránként, napról napra egyre zöldebb lett az ég.\" Egy teljesen átlagos napon

Franciaországban igazi bestsellerré vált Stéphane Hessel könyve, melyben a 93 éves, egykori antifasiszta ellenálló lázad és lázít a társadalmi igazságtalanság ellen. Amikor 2010. október végén a francia könyvesboltokba került Stéphane Hessel \"Háborodjatok fel!\" című, alig 30 oldalas pamfletje, még senki sem gondolta, hogy egész Franciaország ezt olvassa majd az év végi ünnepek alatt. A sikerre mi

Brynne Bennett, a Londoni Egyetem ösztöndíjas amerikai hallgatója jó kislány módjára éldegél Londonban. Próbálja rendbe tenni kisiklott életét, keményen tanul, részmunkaidőben pedig fotómodellkedik. Egy nap Ethan Blackstone, a sikeres angol üzletember megveszi a lány aktképét, és rögvest magának akarja Brynne-t – vágyait gátlástalanul a tudtára adja, nem ismeri azt a szót, „nem”. Domináns természete

Alfred Döblin (1878-1957) ezzel a regényével ért fel pályája csúcsára. Eredeti szakmája ideggyógyász, 1930-ig praktizált (munkásoknak is rendelt az Alexanderplatz környékén), az első világháborúban önkéntesként járványkórházban működött. Emellett írt eleinte újságot, majd regényt is: főművét, a Berlin, Alexanderplatz-ot 1929-től mindmáig a modern regény élvonalában tartják számon. A nagyváros regényén

Penny Rush has problems. Her marriage is over, she\'s quit her job, her parents have been missing in the Australian outback for five years and now she\'s back home in Santa Barbara, dealing with mounting family crises and living out of a borrowed van named The Dog of the North. The Dog is replete with gingham curtains, wood panelling, a pi?ata, clunky brakes and difficult steering. It\'s also Penny\'s

Jeden z najkrajších príbehov o dobrote lásky a múdrosti ducha zosobnený v starej, dušou nádhernej žene - Babičke.

Kaylee Cavanaugh majdnem olyan, mint a többi lány a gimiben... Majdnem. Tanul, dolgozik, bulizni jár legjobb barátnőjével, Emmával - és árgus szemekkel figyeli, épp kivel jár az iskola legjobb pasija, Nash Hudson! Kaylee azonban egy ideje a legváratlanabb pillanatokban velőtrázó sikításban ... Folytatás ›› tör ki, látszólag ok nélkül. Különös viselkedése családját és saját magát is kétségbeejti, s

Esej teoretika a kunsthistorika Tomáša Štraussa (1931) je voľným pokračovaním jeho predošlej publikácie s názvom Toto posrané 20. storočie. Autor sa vo svojej novej knihe venuje súčasnosti, vplyvu nových technológií a médií na komunikáciu a na súčasné umenie. Jeho text je obohatený o fundované a inšpirujúce exkurzy do minulosti s cieľom začlenenia súčasných sociálnych a estetických javov do širšieho

A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos