Britský dramatik, scénárista, divadelní a filmový kritik Tom Stoppard je u nás dobře známý. Do povědomí českého diváka se zapsal na našich jevištích uvedenými hrami Rosenkrantz a Guildenstern jsou mrtvi, Travestie, To pravé či Arkádie. Filmoví fanoušci j

Ádámot barátai, a költő János és Panni arra kérik, mutatná meg nekik az ősi kastélyt, számolna be arról, hogyan élt és hogyan halt meg nagyapja. A szlovákiai út során Ádám részint sokat elbeszél a felvidéki úri élet mindennapjairól, még többet mond és főleg idéz vissza magában az ötvenes évek kitelepített időszakából. A regény lényegében emlékképek laza, az időrendet nemigen követő konglomerátuma,

Azoknak a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy “emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus

\"-Hívok egy taxit és hazamegyek. Egy pillanatra elgondolkodott, majd megkérdezte: -Messze laksz? Nem, nem laktam messze. Elindultunk kettesben gyalog Párizs utcáin, nem igazán arrafelé, amerre laktam. Addig sétáltunk, amíg pirkadni nem kezdett. Akkor arra gondoltunk, most már ideje lenne hazamenni. Azt mondta, maradjak vele, és én beleegyeztem. Jules egy kis cselédszobában lakott. Odaértünk a ház

\"A TÚLÉLTEM 55 trauma/írás különleges kötet. A szerzők a legbelsőbb titkaikat osztják meg ebben a könyvben: életük legnehezebb, legfájdalmasabb emlékeit. A traumáikat. Az írások többsége a Péterfy Akadémia Trauma/írás kurzusán született, ahol csodálattal és megrendüléssel tapasztaltam, mennyi erő, mennyi elszántság kell ahhoz, hogy valaki azt mondhassa: végre elmondtam. Végre megírtam. Túléltem.\"

Az első teljes és szöveghű magyar kiadás, Prileszky Csilla lenyűgöző fordításában. (Egy közvélemény-kutatás szerint a mű 2000-ben az év legjobb fordítása volt!) A költemények műfordítása Tótfalusi István munkája. Simon Róbert kísérő tanulmányával és jegyzeteivel.

Az írónő első regényével \"A holtak beszélnek\"-kel valósággal berobbant a nemzetközi bestsellerlisták élére. A \"Minden napra egy halott\" az első regény remekül megrajzolt, értelmes és érző asszonyhősnője, Tempe Brennan újabb kalandjait meséli el. Tempe kultikus gyilkosságok eszelősen kegyetlen tettesei után nyomoz a szétégett, fagymarta északi tanyán, a déli napsütésben szikrázó féltrópusi szigeten,

A gyönyörű Ai, a távoli Ai-föld szülötte, aki a Földre kerülve meghódította az emberek szívét az énekével, egyre magasabbra jut a siker létrafokain. Ám élete nem könnyű. Fokozódó szerelmet érez Kent, a fiatal fiú iránt, aki nincs biztonságban mellette, amíg Ai a hazájából ellene küldött fúriákkal is kénytelen megküzdeni. Kezdetben elhagyták emlékei, de szép lassan feldereng előtte a múlt: ki ő valójában,

Ebben a kötetben két regényt talál az olvasó, melyek közül az első a Cédrusliget-sorozatba illeszkedik, a második pedig a Manning családból megismert Carrie bájos története. Szenteste Cédrusligeten: Lassan az egész város elcsendesedik, a családtagok a karácsonyvárás lázában égnek. Szenteste napján egy várandós fiatal lány száll le a kompról, és gyermeke apját keresi. A régi barátnők, Olívia és Grace

Mi az esélye annak, hogy találkozzon egy szép jövő előtt álló festő lány és egy korszakalkotó találmányon dolgozó fizikus férfi? Nem sok. Kivéve, ha a sors másként rendezi… Lori Belleaux a tanulmányai mellett nagybátyja hosztesz-vállalkozásába is besegít: társasági rendezvényekre kíséri el a megbízóit. Nem álmai munkája, de a drága festékeket valamiből finanszíroznia kell. Alexander Warmeston ideje

A tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932–1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány – Esther Greenwood – portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget

\"Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis

A huszadik század előestéjén játszódó regény főhőse Jonathan, egy bohém londoni művész, aki erotikus fényképeket restaurál. Amikor kezébe akad egy megfeketedett fotó, és nyomozni kezd nagyapja tragikus története után, addigi világa darabokra hullik. Rémálmok kerítik hatalmukba, melyekben imádott városa szörnyű átalakuláson megy át. Jonathan rávesz egy aranyszívű örömlányt, hogy meneküljenek el a lélekölő

Foer elképesztő átalakulása során a krónikusan feledékeny tudományos újságíróból az Egyesült Államok memóriabajnokává válik. Ennek során döbbenetes felfedezést tesz azzal kapcsolatban, hogy milyen óriási hatása van életünk minden területére az emlékezőtehetségnek. Az ember évente átlagosan 40 napig küzd azzal, hogy helyre tegye mindazt, amit elfelejtett. Joshua Foer is ilyen ember volt. Ám egy évnyi

\"Te is ki akarsz szállni? Gyakran szeretnél másvalaki lenni, bárki, csak ne az, aki vagy?\" - kérdezi Roger a naplójában, mert neki aztán tényleg van oka, hogy elege legyen önmagából. Negyvenhárom évesen egy írószer-nagyáruházban dolgozik, rakosgatja a tollakat és a nyomtatópapírokat, vedeli a vodkát, és csak úgy csöpög belőle a bánat, mert valahol, valamikor nagyon elronthatott valamit az életében...

Johannes Vermeer élete során valószínűleg soha nem hagyta el Delftet. Timothy Brook mégis az ő festményei segítségével mutatja be, milyen sűrű háló kötötte össze a világ különböző pontjait már az 1600-as években. Descartes Amszterdamot \"a lehető dolgok kincsesládájának\" nevezte, ahol minden kapható volt, és ugyanezt el lehetett mondani Delftről is. Vermeer festményein különböző tárgyak nyitnak ablakot

Dominika a Jana. Dvě holky, každá úplně jiná. Jako den a noc. Jedna je introvertka, trochu zakomplexovaná intelektuálka, s postavou, která ji štve stejně jako její život, chtěla by být spisovatelkou, a zatím si jen do šuplíku píše básně. Ta druhá je naopak krásná dívka s dokonalou postavou, ráda se předvádí a loví kluky, a dokonce hraje v televizním seriálu. Televizní hvězdička Dominika by moc chtěla